2012.09.09.Budapest Nike 27. Félmaraton

Nos igen, eljött a nagy nap!
Reggel fél 6-kor kelés, egy vajas zsemle haminak és sportital!
Fél 7-re jött értem Anita, és indultunk Pestre, végig dumcsiztunk, úgy, h alig pár hete ismerkedtünk meg és személyesen vasárnap találkoztunk először. Nagyon kedves, segítőkész Csajszi. Olyan, mintha már ezer éve ismerném. Anno Ő is itt élt a városban, ma már Bécsben. Szóval Bambi nagyon jó fej volt és örülök, hogy megismerhettem!
Felértünk időben, parkoltunk, nem tévedtünk el sem. A parkolóban mellettünk volt Kovács Kokó István is. A parkolónál találkoztunk Bogival és a Férjével, Bogi volt Bambi csapattársa a futásnál, aki egyéniben és duóban is lenyomta a távot! Minden elismerésem Bogié! Nagyon félt szegény, első FM-jét futotta, de milyen ügyesen! Nagyon szimpatikus Pár, és a Férje nagyon kedves volt, Ő volt a fotósunk:) Hazafelé beszéltük is Bambival, hogy a Bogi Párja milyen jó fej, kísérte szívvel-lélekkel a Bogit, segítette, lelkesítette.
Visszatérve a programhoz:
Besétáltunk a tett helyszínére, hatalmas tömeg, sok sátor, hatalmas terület....DK-Team sátoránál letáboroztunk, Bambiék öltöztek, rajtszámoztak, készültek......míg Én vártam a Társam, már türelmetlenül hivogattam, mire befutott. Nagyon kedves volt Hajduczky Judit, vele is most találkoztam először, Ő futotta az első távot 11,4 km-t, beöltöztünk mi is, rajtszám, chip....majd Judit elstartolt. Közben megérkeztek a Nonós Csajok is, akik jöttek Nekünk szúrkolni: Nonó, Klári, Ildi, Anett, Csak Okosan, Zita.....
Kiballagtunk a Hősök Terére, hogy kiabáljunk Juditnak, de nem találtuk a tömegben, pedig annyian és annyira kerestük:(, majd földalattival go a váltóponthoz, itt már nagyon izgultam, átvergődtem a váltópontomra és lestem Judittot, azt mondta, h 1:15 körül szeretne beérni, kb. 1:38 körül befutott, gyors chip csere és futottam a második szakaszt 9,7 km-t. Jól ment , az elején annyira, hogy a frissítő pontot sem vettem észre, mire felocsúdtam, már csak az eldobált pohártengert kerülgettem! Pedig inni kellett volna, kaptunk pici szivacsot is, azzal vizeztem magam, ez jó volt! Az első 4 km-t meg se éreztem, aztán a budai rakpart nagyon hosszú volt és nagyon meleg volt, égetett a nap, próbáltam inni, aztán jól félre is nyeltem a 2-ik frissítő pontnál, de összeszedtem magam és go run.Nagyon vártam sokszor a frissítő pontokat, ez adott erőt, mert itt legálisan is:) sétálhattam lelkifuri nélkül:), a harmadik pontnál már ettem egy szőlőcukrot is, a 4iknél pedig majdnem ittam egy izostar féle kék löttyöt is, de olyan édes volt, hogy azzal a lendülettel ki is basztam a fenébe. Banánt nem mertem enni, láttam az út közepén elgyengült emberkéket hányni, na így nem akartam járni! Menetközben többen feküdtek, mentő, volt aki csak nyújtani állt félre, de volt aki elesett és vérzett a fej is:( Szóval a fordulóig semmi gond, majd a 15 km-nél épp haldokoltam, mikor elfutott mellettem Bogi, hajrázott Nekem egyett, majd végig előttem futott, egyszer kiabált ám hátra, hogy ott vagy Edina, Én meg azt se tudtam, h eszik-e vagy isszák, meg hol is vagyokk épp. Felnéztem és a kivetítőn ott voltak az üzeneteim, amiket Nekem küldtek az ismerősök a Nike applikációval, olyan jól esett, erőt adott és futottam tovább. Majd jött a 17 km, ahol volt egy felüljáró is, nah itt még gyalog is alig bírtam felvonszolni magam, sokan sétáltak itt, majd 18nál éreztem, hogy már nincs sok hátra, jöttek emberek előztek és lelkesítettek, jó volt. Itt jött egy rész, amikor rám tört a hányinger, picit leálltam, de tudtam, hogy nincs mese menni kell.Hamarosan befutottunk a ligetbe, az a rengeteg ember, áhhh leírhatatlan. Majd mikor már a célegyenesben voltam, leálltak a lábaim, pedig tudtam, hogy itt lesznek a Csajok valahol és kiabálni fognak. Jött mögöttem egy Lány, megfogta a vállam és azt mondta: Gyere, ne add fel!, futottam is, míg megláttam a befutó zónát, az idővel, áthaladni rajta pedig maga a menyország volt! Megálltam és azt mondtam: Igen, megcsináltam, de hol egy wc, mert befosok:). Befutó csomagot átvettem, nyakamba akasztották az érmet, kezembe nyomta egy üveg vizet és ballagtam ki a többiekhez, és jött Isten és mutatta az útat a mellékhelyiségekhez:) itt  fogyott el az erőm és huss elszállt az ideg:) Nagyon felemelő érzés volt beérni a CÉLba, az a sok szúrkoló, a nagy tömeg, átfutni az idő alatt. Istenem de jó érzés volt!
Voltak 70 évesek, idősek-gyerekek-vakok, betegek-babakocsival-és még bevásárló kosárral is futottak. Batman is futott batman jelmezben:)
Az időm a 10 km-re: új csúcs:) 1:15:16, míg az össz 21 kmre: 2:31:15  és a 151-ik hely.
Lesz ez még sokkal jobb is, most ennyire futotta!

Társammal: Hajduczky Judittal:

 Itt már éremmel, büszkén, izzadtan és fáradtan:

Nonós csajokkal!

 FELEMELŐ ÉRZÉS EGY ILYEN VERSENY!!!
Következő cél: 2012. október 7. minimaraton Budapest Spar és 7 km!

MEGCSINÁLTAM, IGEN, MEGCSINÁLTAM!!!!